Az emberek közül sokan összetévesztik a napelemet a napkollektorral és fordítva. A különbség az, hogy a napelem a nap sugárzása hatására villamos áramot termel, míg a napkollektor meleg vizet vagy meleg levegőt állít elő. Meleg levegőt termelnek pl. a népszerű a sörkollektorok.
A napkollektor által előállított meleg vizet fűtésrásegítésre is fel lehet használni.
Két fajta folyadékos napkollektor létezik. Síkkollektor és vákuumcsöves napkollektor.
A vákuumcsöves napkollektor intenzívebben, nagyobb hatásfokkal termeli a meleg vizet.
A napkollektorok kiválóan alkalmasak meleg víz előállítására. Sajnos a napkollektorok által nyáron előállított meleg vizet nem lehet eltenni télire illetve csak költségesen.
A napkollektor fűtésrásegítésre inkább csak ősszel és tavasszal hatékony. Emiatt az erre használt napkollektoros rendszer megtérülése is magasabb. A napkollektoros rendszer a padló és falfűtéseknél hatékonyabb.
A napkollektort meleg víz készítésére egész évben jobb hatásfokkal fel lehet használni. Ideális olyan helyeken, ahol van úszómedence, mivel a nyári többlet hőt az úszómedence könnyen felveszi.
A napkollektoros rendszereket elsősorban meleg víz készítésére használják és másodsorban használják fűtésrásegítésre. A napkollektor ideális olyan helyeken ahol a meleg víz igény télen-nyáron folyamatos.
Napkollektort ideális telepíteni pl. kórházakban, uszodákban, konyhákban, idősotthonokban és szállodákban.
A napkollektoros rendszerek rossz méretezés esetén túlmelegedhetnek és akár tönkre is mehetnek.
A napkollektort is déli tetőre kell telepíteni és minél közelebb a meleg víz tároló tartályhoz.
Ma már a napkollektorok rovására egyre jobban terjednek a napelemes rendszerek, mivel a napelemes rendszerek az energiát hosszabb távon is képesek betárolni pl. a villamos hálózatba. Továbbá a napelemes rendszerek karbantartási igénye minimális.
Ma már léteznek hibrid megoldások is. Ezek olyan panelek, amelyek villamos áramot és meleg vizet is képesek egyszerre termelni, de ezek még nem elterjedtek.